8. rész

*1 hét múlva, kedd*
Reggel Harry a kocsijának dőlve várt, rám vigyorogva.
Zayn egyre többször idegesít, üzeneteket küldd, és én kénytelen vagyok rá válaszolni. Néha még meg is nevetett. De attól még valamiért van bennem egy utálat iránta.
- Szia!- adott egy reggeli csókot.
- Szia.- mosolyogtam.
Beültünk a kocsiba, és elindultunk. Beszélgettünk az út alatt, egyszer ránk dudáltak, hogy induljunk már el (hát na, szeretjük egymást).
Haz  leállította a kocsit, és ki akartunk szállni amikor eléggé meglepődtem.
- Kösz a fuvart, Harry!- ült fel az ülések alól Zayn.
- Mi a...- nézett Hazza hátra, én meg ugrottam egyet ültemben annyira megijedtem.
- Elég idegesítő volt a nyáladzásotok...- Zayn.- Lusta voltam ma sétálni.- gondolkodott el.
- Hogy ültél be??- néztem hátra.
- Harry bent hagyta a telefonját, a kocsi meg már nyitva volt, én meg gondoltam egyet, és beültem- vont vállat. Erre muszáj volt rávigyorodnom valamiért. Zayn a szemembe nézett, és vissza mosolygott.
- Oké, büszke vagyok rád.- mondta Harry- Na most menjünk- szállt ki, utána én, majd Zayn.
Bent láttam, hogy Karen előszedte ruhatárából a fekete cuccokat.
- Sziasztok- köszöntöttem a többieket, akik már egy csoportban voltak, mint minden reggel.- Karen...- néztem rá.
- Gyere picit Lie- tolt arrébb, és kimentünk a mosdóba- Niall elhívott randira- virult.
- De jóó!!- örültem meg én is- És mikor?- néztem rá vigyorogva.
- Szombaton.
- Szuuper!!- mosolyogtam.
- Szombaton átjössz?- kérdezte.
- Persze- mosolyogtam.
- Okéés.- vigyorgott, és már indult is volna ki, de én vissza rántottam.
- Egy kérdés... Hogy hogy feketében jöttél?- néztem végig rajta.
- Ja, csak ilyen kedvem volt.- mosolygott. Mindegy, örültem, hogy az öltözete ellenére, még mindig azt az életvidám, mosolygó lányt nyújtja.
Visszamentünk beszélgetni, aztán becsöngettek.
Irodalom volt, és azt vettem észre, hogy Niall és Kar sms-znek. Csak mosolyogtam egyet magamnak, mert ez szerintem aranyos volt. Csak féltem a kártyájukat...
- Miss Cooper, mi tetszik önnek ennyire az órámban?- nézett rám Robinson.
- Ja, ömm semmi.- motyogtam.
- Jaj Lieee, valld be, hogy tetszik az ahogy Mrs. Robinson tanít.- mondta Niall- Áhítattal  és szeretettel- olyan volt mint a szerelmet valló Rómeó. Felnevettem a mondandóján.
- Jól van Horan, ha ennyire tetszik az anyag, akkor gyere ki a táblához kérlek- Mrs. Robinson.
- Ajj Tanárnőő! Én nem azt mondtam, hogy az anyag tetszik. Hanem maga- kacsintott Niall, és az egész osztály röhögésben tört ki.
Robinson szem forgatva visszafordult és magyarázott tovább. Én csak röhögve ingattam a fejemet.
*
Ma Haz jött át hozzám. Gyakoroltunk a versenyre, beszélgettünk meg ilyesmik.
- Szerinted jó lesz?- kérdeztem meg tőle, miután még egyszer elénekeltem neki a Give me love-t.
- Tökéletes- adott egy biztató csókot.
- Akkor jó.- mosolyogtam.
- De most megyek...- állt fel lassan.
- Rendben- tettem le a gitárt a kezemből és felálltam az ágyról.
Harry odaköszönt anyuéknak, felkapta a cipőjét és kimentünk. Becsuktam az ajtót, és elkezdtünk búcsúzkodni. Én a karomat simogattam, mert fáztam, és egy rövid ujjú volt rajtam.
Haz megfogta a karomat, közelebb húzott magához és megcsókolt, közben a karomat simogatta.
- Jó éjt- mondta mosolyogva.
- Neked is- adtam neki még egy csókot.
Beült a kocsijába és elhajtott.

*Zayn szemszöge*
Küldtem Natalie-nak egy üzenet. Ennyi állt benne: LOL.
Natalie: ?
Én: Nem tudom.
Lie: Hát jó. Haz most indult el.
Én: És az engem miért érdekel...?
És utána már nem válaszolt.
TV-t néztem amikor hallottam, hogy Kelly idegesen megszólalt:
- Harold, drágám, mi a baj?- Kelly.
- Semmi- trappolt fel idegesen. Kicsit hallgattam a lépteit, aztán már csak egy ajtócsapódást hallottam.
Pár perc múlva kijött a szobájából.
- Hova mész?- hallottam apám hangját.
- El.- válaszolt Harry. Vállat vontam, aztán csak TV-ztem tovább.
Éjfél volt, Harry meg még sehol. Apámék már elmentek nyugovóra térni, szóval csak én voltam az egyetlen éber lény.
Gondoltam rácsörgök a Harry-re, hogy mi van már vele.
- Te, hol a fenében vagy?- kérdeztem és dübörgő tuc-tuc zenét hallottam a háttérben.
- SZERETLEK NATALIE!!- kiabálta a telefonba, én meg levágtam, hogy nagy baj van.
- HARRY, HOL A JÓ ÉDES FENÉBEN VAGY?- kérdeztem már kicsit hangosabban.
- A közeli szórakozóhelyen  kiabálta- Gyere, cica, te is!- én itt tettem le a telefont, mert nem akartam, hogy még egyszer szerelmet valljon nekem vagy becézgessen. Holt részeg.
Tudtam melyik helyről beszél, a törzshelyemről. Fogtam magam, feltápászkodtam, felkaptam a fekete csőnadrágomat, egy fekete pólót és elindultam.
Apámékét pont nem érdekli, hogy hova kószálok el én éjfélkor.
De először Natalie-hoz mentem.

*Natalie szemszög*
"Nézz ki" kaptam egy üzenetet Zayn-től. Hisztisen felkeltem, mert épp  mélyen szundikáltam.
- Mi olyan sürgős az éjszaka közepén?- néztem le rá kómásan.
- Harry.- mondta ki egyszerűen.
- Nem épp otthon alussza az igazak álmát?
- Nem, hanem egy szórakozóhelyről, holt részegen, azt kiabálva, hogy "szeretlek Natalie" és lecicázott! És igen, ezt nekem kellett átélnem- úgy láttam rázta a hideg.
Én pedig elkezdtem aggódni.
- Mi van??- néztem értetlenül.
- Csak öltözz fel, én meg elől várlak- mondta és előresétált. Én idegesen bementem, előkaptam valamit a szekrényből magamra erőltettem, feldobtam egy nagyon nagyon kis sminket és kisántikáltam. UTÁLOM A NYIKORGÓ PARKETTÁT!
Bénáztam egy sort a kulcsokkal, aztán megfordultam és a szívem kihagyott egy ütemet.
- Még hányszor akarsz megijeszteni?- kérdeztem.- Na menjünk- mondtam és elindultam.
Szótlanul mentünk az egész út alatt, engem megölt az ideg. Zayn próbált nyugtatni, nem sok sikerrel.
Amikor odaértünk leesett az állam. Hatalmas sor állt, élén egy öltönyös kigyúrt majommal.
- Két perc alatt bejutunk- vont vállat nyugodtan, én meg kikerekedt szemmel néztem rá- Drágám, én itt törzsvendég vagyok- kacsintott. Zayn. Lenézett a tenyerére, és arra célzott, hogy kulcsoljam rá.
- Miért?- kérdeztem, ő pedig csak vállat vont, én pedig "nem érdekel csak menjünk már be" alapon megfogtam a kezét.- Élvezd ki.- motyogtam.
Átverekedtük magunkat a tömegen, kaptunk pár "héé"-t, meg ilyesmit.
- Helló Jack!- köszöntötte az őrt.
- Zayn... és?- nézett rám.
- Natalie.- mondta Zayn. Én csak erőltettem egy mosolyt az arcomra.
- Menjetek be- engedett utat nekünk Jack. Ezután a tömeg elküldött minket melegebb éghajlatra.
- Szuper, bent vagyunk- örültem meg, aztán elengedtem Zayn kezét, és bementem a táncparkettre.
Nekimentem pár izzadt részegnek miközben Haz-t kerestem. Odanéztem a pulthoz és lám kiket látok ott. Zayn-t és Harry-t. Mindenkin átverekedtem magam, és végül odaértem.
Köszönés nélkül magam felé fordítottam Haz-t.
- Natalie...- motyogta részegen.
- Úristen. Basszus...- néztem végig rajta. Izzadt volt, részeg, arca ki volt pirosodva.
- Szeretlek- ölelt meg.
- Én is, de most menjünk- húztam volna fel, de ő az ölébe rántott.
- Lie, mondd, hogy szeretsz és nem hagysz el.- kért meg.
- Szeretlek, nagyon. De kiért, és miért hagynálak el?- néztem furán.
- Azért- bökött Zayn felé.
- Zayn-ért?- kérdeztem.
- Igen.- motyogta. Adtam neki egy hosszú, szeretetteljes  csókot.
Nem tudtam, Zayn mit csinált, de biztos nem repesett.
*
Hazavittük Hazzát, lefektettem, megvártam amíg elalszik, utána elmentem.
- Hazakísérjelek?- kérdezte Zayn az ajtóban.
- Nem, nem kell köszi- mosolyogtam- Holnap ne jöjjön suliba- mondtam.
- Okés- Zayn.
- Szia, és kösz, hogy szóltál. Jó éjt!- mondtam miközben elsétáltam.

Remélem tetszett:) Légyszíves komizzatok, és iratkozzatok fel <3 KÖSZI <3
xxSaci