2013. március 15., péntek

5. rész


-Mmmm... - nyitottam ki kómásan a szemem, és megnéztem a telefonom, hogy hány óra. 10 óra volt.  Karen még mélyen szundikált.
Inkább visszaaludtam és Harryre gondoltam.

Kar mocorgására keltem.
- Mi az?- kérdeztem kómásan. A telefonját szorongatta a kezében fülig érő szájjal. Ő csak elém tolta a készüléket.
"Jó reggelt szépség! xxNiall"
Erre nekem is mosolyognom kellett.
- De édees!- motyogtam.
- Ugye?!- vigyorgott.
- Tetszik?- mosolyogtam rá kíváncsian.
- Hááát... Picit.- pirult el.
Karen még pár percig nézegette az üzenetét, én meg addig benyomtam a gépem.
Candice írt.
"Szia, hogy vagy? Mi újság? Majd beszéljünk xx"
Gyorsan visszaírtam neki, hogy itt van Karen, és, hogy ma visz el Harry valahova.
- Te, múltkor találtam egy jó számot- jött oda mellém Kar.
Megkereste a zenét és beindította. Young Science- Chill Murrayt.
Karen haját dobálva táncolta és énekelte végig a számot.
- Na még egyszer!- indította újra. És itt már én is felálltam és ugráltam.
Fél óráig csináltuk meg kb 10x ugyanezt.
Kiizzadva és fáradtan (és nevetve) dőltünk le az ágyra.
- So, chill out. What you worried about? Take a couple little pills and your worries'll melt awa-a-ay!!!- énekeltem röhögve.

Karennel a nap további részét elhülyéskedtük, majd este fele elkezdtünk készülődni.
- Ne rángatózz már!- szólt rám nevetve, mert miközben kente rám a sminket össze vissza rángatóztam mert csikizett.
- Jól van na, de akkor te meg ne csikizz!- én.
Nem sokára készen lettem. A hajam ki volt engedve, egy feketés-szürkés smink volt rám kenve.
- Harry el fogja dobni az agyát.- vigyorgott.
- Remélem is- tettem csípőre a kezem nagyképűen amin nevettünk egyet.
Kar fél8-kor elment.
A szobámban fel alá járkáltam idegességemben.
Épp Cand-el skypoltam amikor csöngettek. Letettük és futottam nyitni.
- Harry az!- kiabáltam oda anyuéknak futva. Majdnem elestem a magassarkúban. - Szia!- nyitottam ajtót kedvesen mosolyogva.
Harry elképesztően nézett ki. Nem volt rajta öltöny, csak egy egyszerű de alkalomhoz illő felső és egy gatya.
- Szia... Wow! Gyönyörű vagy!- dicsért meg, én meg azt hiszem belepirultam.
- Köszi...- motyogtam- Bejössz?- biccentettem.
- Köszönök anyudéknak. - mosolygott.
Bejött, kicsit beszélgettek a szüleimmel. Vagyis apuval... Apum szigorúan nézett Harry-re, én pedig segítségkérően anyura.
- Khmmm... - köhécselt anyu- Szerintem a gyerekek menni szeretnének- nézett rá apura majd rám.
- Jól van- sóhajtott apa.
- Örültem a találkozásnak!- mosolygott kedvesen Harry.
Elköszöntünk majd elindultunk.
- Ezt is túlélted!- nevettem mikor kiléptünk.
- Majd megkedvelnek...- mondta nagyképű hangsúllyal.
- Egoista.- böktem óvatosan oldalba, majd rádöntöttem fejem a vállára.
- Bocs, hogy még nincs kocsi!- mondta.
- Ohh semmi baj! Én így is jól érzem magam...- mosolyogtam.
- Én is.- mondta és kezét az enyémre kulcsolta.
Gyalog mentünk... Kicsit fáztam, de Haz odaadta a dzsekijét:)
Egy elég zsúfolt étterem elé értünk, gyorsan bementünk, hogy ne fázzak...
- Harry Styles- mondta a portás-pincérnek. A srác bólintott egyet, és elvezett minket az asztalunkhoz.
Egy szavam sem lehet. Egy eldugott kis sarokba vitt minket a pincér, ahol gyertyák voltak kirakva és egy-egy pohár pezsgő.
- Wáow- ez volt az egyetlen szó amit ki tudtam nyögni.
- Reméltem, hogy tetszeni fog- mosolygott aranyosan.
- Persze, hogy tetszik!- vigyorogtam. Hazza kihúzta a széket, ráültem majd betolta alattam.
Leadtuk a rendelésünket, és koccintottunk egyet.
- Mire?- kérdeztem.
- Ümmm... Ránk?- nézett rám félmosollyal.
- Ránk.- mondtam.
Ameddig meg nem érkezett a vacsink, addig sokat beszélgettünk, ismerkedtünk. Elmeséltem neki a jelentkezést és nagyon örült.
Harry-ről például kiderült, hogy tud dobolni.
Kb 3 órát töltöttünk ott, aztán úgy döntöttünk elindultunk.
Kézen fogva elsétáltunk egy közeli parkba.
Épp nevettünk valamin amikor eleredt az eső. Berohantunk egy fa alá.
- Hát ez nem fog egyhamar elállni- állapította meg Nate sunyin mosolyogva.
- Hát nem- ráztam a fejem.
Harry megfogta a dzsekijét (ami rajtam volt), közelebb húzott magához, kicsit várt, majd óvatosan lecsúsztatta kezét a derekamra, és még közelebb hajolt. Én egy kicsit felnyújtózkodtam, és... És megcsókolt. Ajkai égették az enyémet, nyelveink játszadoztak egymással.
Haz felkapott, két lábamat a teste köré fontam, aztán miután biztosan voltam a karjában neki dőlt a fának és a fának dőlve lecsúszott a földre. Máshogy helyeztem lábaimat, hogy kényelmesebb legyen. És ezek közben még mindig erősen, és érzékien csókolt.
A hajamat simogatta, én pedig az övébe túrtam bele.
Nem tudom még hány percig ültünk ott, de azok a percek felejthetetlenek voltak.

Tudom, kicsit rövid lett, de remélem azért jó :)))
xx Saccii 

1 megjegyzés: